Pilisilen Nagycsaládosok Közhasznú Egyesülete
(PNKE)
ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSA
(Egységes szerkezetben) I.
Az Egyesület neve, célja és feladata

1. Az egyesület neve: Pilisilen Nagycsaládosok Közhasznú Egyesülete
Az egyesület székhelye: 2084 Pilisszentiván, Hársfa u 68
Működési területe: Pilisszentiván és környéke

2. Az egyesület célja:
Közhasznú tevékenység folytatása a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI törvény 1.§-6.§, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja alapján:
− szociális tevékenység, családsegítés,
− gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
− kulturális tevékenység,
valamint
− képviselje a nagycsaládosok egyéni és közösségi érdekeit és az illetékes szerveknél járjon el a nevükben,
− hirdesse a társadalom számára az anyaság, a család és az élet tiszteletét,
− ösztönözze az egymást követő nemzedékek harmonikus viszonyának kialakítását;
− mutassa fel a társadalomnak a nagycsaládhoz fűződő társadalmi értékeket,
− erősítse a tagok között és környezetükben a társadalmi szolidaritást,
− szervezze az egyesület tagjaiból alakuló önsegítő csoportok létrejöttét, támogassa a kölcsönös, egymást segítő tevékenységüket,
− tevékenykedjen a családi életre nevelés érdekében.

Az Egyesület célját és feladatát elsősorban az alábbi eszközökkel valósítja meg:
a) anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatásával és felhasználásával a nagycsaládosok gondjainak enyhítése érdekében;
b) felnőttképzések, előadások, tanfolyamok, ifjúsági és gyermek programok, táborok és egyéb fórumok szervezésével;
c) érdekképviseleti feladatkörében illetékes szervekhez történő javaslatok előterjesztésével és egyedi kérelmek támogatásával, valamint egyéb érdekképviseletekkel rendszeres kapcsolattartás, konzultáció, koordináció s lehetőleg közös fellépés útján;

3. Az egyesület feladata:
Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében:
a) a tagjai és minden érdeklődő számára programokat szervez,
b) segíti a részvevők elkötelezettségét és megerősítését a nagycsaládos életforma, mint érték mellett,
c) külső erkölcsi elismertetés biztosítása, gazdasági támogatások megszervezése és elosztása,
d) a tagok körében jelentkező igények folyamatos figyelemmel kísérése, a konkrét segítség formájának felkutatása,
e) együttműködik minden olyan társadalmi és állami szervezettel, intézménnyel, amely egyetért az PNKE célkitűzéseivel.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük anyagi támogatást nem fogad el,
Az Egyesület munkája során szem előtt tartja az alkotmányos rend védelmét, követelményeit és igényli az állami, társadalmi és gazdasági szervezetek erkölcsi és anyagi támogatását.
Az Egyesület közhasznú tevékenysége ellátása körében nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

II.
Az Egyesület tagjai

1. Rendes tag: Az Egyesület tagja lehet minden olyan Pilisszentiván és környékén lakó vagy dolgozó személy, aki saját háztartásában legalább három gyermeket nevel, vagy nevelt fel – aki azonosulva az Egyesület céljaival és feladataival – a legjobb tudása szerint kész azok megvalósításában rendszeresen és tevékenyen részt venni, valamint évente a közgyűlés által megállapított tagdíjat megfizetni és rendelkezik az Egyesület tagjának ajánlásával.
2. Pártoló tag: Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes, illetőleg jogi személy, aki munkájával, anyagi, szellemi javaival az Egyesület tevékenységét támogatja. A pártoló tag vezető tisztségviselőnek nem választható, az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
3. Tiszteletbeli tag: Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki a nagycsaládokért végzett kimagasló tevékenységével jelentős eredményeket ért el. A tiszteletbeli tag vezető tisztségviselőnek nem választható, az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

III.
A tagsági viszony létesítése

1. A tagsági viszony keletkezéséhez belépési nyilatkozatot kell kitölteni, amelyet az Egyesület elnökéhez kell eljuttatni. A belépési nyilatkozathoz mellékelni kell egy egyesületi rendes tag ajánlását.
2. Az elnök előterjesztésére a tagfelvételről az Elnökség szótöbbséggel dönt, erről a Közgyűlést tájékoztatja.
3. A kérelem elutasítása esetén a jelentkező a Közgyűléshez fordulhat, amelynek határozata jogerős.
4. Jogi személy pártoló tag belépése esetén az előkészítést az elnök végzi, a szerződés megkötése az Elnökség hatáskörébe tartozik.
5. A tiszteletbeli tag címet az Elnökség előterjesztésére a Közgyűlés adja ki.

IV.
A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony kilépéssel, törléssel, kizárással, a természetes személy tag halálával, a jogi személy pártoló tag megszűnésével és az Egyesület megszűnésével szűnik meg.
a) Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszonya annak a tagnak, aki ezt a szándékát az Elnökségnél írásban bejelenti.
b) Törléssel szűnik meg annak a tagnak a tagsági viszonya, aki előzetes figyelmeztetés ellenére, mely tartalmazza, hogy a tagdíjfizetés elmulasztása a tagnyilvántartásból való törléssel jár felszólításra nem fizeti be a tárgyévi tagdíjat. Kizárólag a tagsági díjat önhibájából nem fizető tag törölhető. A törlésről az Elnökség előterjesztésére az éves rendes közgyűlés – a tárgyévet követő év március 31. napjáig – határoz, mely határozatot kézbesíti a törölt tagnak.
c) A Közgyűlés a tagok sorából kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesület célkitűzéseivel ellentétes, vagy azokat akadályozó magatartást tanúsít; vagy aki életmódja miatt a tagságra méltatlanná válik. A tagsági viszonyt kimondó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Ellenőrző Bizottsághoz írásban panaszt lehet benyújtani, amelyet 30 napon belül – ha az érintett személy azt kéri – személyes meghallgatás útján kell elbírálni. A tagsági viszony a kilépési szándék közlésének napján, a törlést vagy a kizárást elrendelő határozat kézhezvételének napján, illetve panasz benyújtása esetén az Ellenőrző Bizottság határozatának kézhezvételének napján szűnik meg. A tagsági viszony megszűnésével a befizetett tagdíj nem követelhető vissza.
d) Jogi személy pártoló tag tagsági viszonya megszűnik az Egyesülettel határozott időre kötött szerződés időtartamának leteltével, illetőleg a határozatlan időre kötött szerződés megszűnése (felmondás) esetén is.

V.
A tagok jogai és kötelezettségei
1. Az Egyesület rendes tagja
Az Egyesület rendes tagja szavazati joggal rendelkezik, bármely egyesületi tisztségre megválasztható.
Az Egyesület rendes tagja jogosult:
− részt venni az Egyesület közgyűlésén, egyéb ülésein, rendezvényein;
− az egyesületi fórumokon felszólalni, véleményt nyilvánítani, javaslatokat tenni, szavazati jogukat gyakorolni;
− az Egyesület eszközeit, szolgáltatásait, valamint az Egyesület által nyújtott kedvezményeket igénybe venni;
− egyesületi tagfelvételre javaslatot tenni;
- Az egyesület tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

2. Az Egyesület pártoló tagja jogosult:
− az egyesületi célok megvalósításában közreműködni és a közgyűlésen részt venni.
− a pártoló tag tanácskozási joggal vesz részt a Közgyűlésen (szavazati joga nincs).
− Az egyesület pártoló tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja jogosult:
− az egyesületi célok megvalósításában közreműködni és a közgyűlésen részt venni.
− a tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vesz részt a Közgyűlésen (szavazati joga nincs).
− Az egyesület tiszteletbeli kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

4. Az Egyesület tagja köteles:
− az Alapszabály és az egyéb egyesületi határozatok rendelkezéseit betartani;
− a közgyűlés munkájában, az egyesületi célok és feladatok megvalósításában részt venni;
− az évenként és családonként megállapított tagdíjat minden év május 31-ig befizetni. Indokolt esetben az Elnökség méltányosságból a tagdíj fizetést elengedheti.
− Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

VI.
Az Egyesület szervezete és tisztviselői
Az Egyesület szervei:

1. Közgyűlés
2. Elnökség
3. Ellenőrző bizottság
4. Számvizsgáló bizottság

1. Közgyűlés:
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
1.1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az Egyesület elnökének, Elnökség tagjainak, az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Számvizsgáló Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása;
c) az Egyesület éves költségvetésének és tagdíjának megállapítása;
d) az Egyesület és az ügyintéző szervek éves beszámolójának elfogadása.
e) a közhasznúsági jelentés elfogadása;
f) más egyesületekkel való egyesülés, országos szövetséghez való csatlakozás, vagy a vele való együttműködés elhatározása;
g) az Egyesület megszűnésének kimondása, az Egyesületi vagyon felhasználásáról való döntés,valamint a szétválásról szóló döntés;
h) döntés azon ügyekben, amelyeket a jogszabály előír, vagy a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe von;
i) a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az egyesülettel munkaviszonyban áll;
j) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
k) a jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők az ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai ellen kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
l) a végelszámoló kijelölése;
m) tiszteletbeli tag megválasztása.

1.2. A Közgyűlés összehívása:
A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni.
A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok egyharmada vagy az Ellenőrző Bizottság az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza. Ezekben az esetekben az indítványnak az Elnökség bármely tagja számára történt átadását követő 15 napon belül a Közgyűlést össze kell hívni.
A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha az egyesület vagyona az esedékes köztartozásokat nem fedezi, illetve ha az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, valamint ha az egyesület céljának elérése veszélybe került.
Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a Bíróság elrendeli.
A Közgyűlést az Elnökség nevében az Elnök hívja össze, a Közgyűlés megtartása előtt legalább 5 nappal kiküldött és a napirendi pontokat tartalmazó meghívó kézbesíttetésével.
Ha az Alapszabályban előírt esetekben az Elnök a Közgyűlést nem hívja össze, akkor az Ellenőrző Bizottság elnöke írásban felszólítja az Elnökség tagjait a Közgyűlés összehívására. Ha az Elnökség tagjai a felszólítást követő 15 napon belül nem hívják össze a Közgyűlést, akkor azt az Ellenőrző Bizottság elnöke teszi meg további 15 napon belül.

1.3. A Közgyűlés működése:
A Közgyűlés ülése nyilvános, és csak azon része lehet zárt, amely személyiségi jogok, vagy üzleti titok védelmét szolgálja.
Szavazati joggal csak a rendes tag rendelkezik. A Közgyűlésen a rendes tagokat saját jogukon egy szavazat illeti meg. A rendes tag nevére szóló, át nem ruházható meghatalmazással legfeljebb további négy tagot képviselhet.
A Közgyűlésen a határozathozatalkor nem szavazhat:
- akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek tagja, vagy alapítója;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a jelenlévők a lehetséges szavazatok több mint a felét képviselik.A határozatképességet minden határozatnál vizsgálni kell.
Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belül újra össze kell hívni. A másodszorra összehívott Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a távollét következményeire az eredeti meghívóban a tagok figyelmét felhívták. Új napirendi pont esetén a határozatképességet újból vizsgálni kell.
A Közgyűlés a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az Elnököt, a gazdasági felelőst (pénztárost) és a képviseleti szervek vezetőit és tagjait nyílt szavazással kell megválasztani.
A Közgyűlés:
- Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, ill. a döntést támogatók és az ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatot nyilvántartó okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között az Iratok Tárában megőrizni. A Közgyűlés jegyzőkönyvét − a Közgyűlés megnyitása után megválasztott – jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök, és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

2. Az Elnökség:
Az Elnökség a Közgyűlések között az Egyesület ügyintéző és általános hatáskörű végrehajtó szerve.
2.1. Az Elnökség működése
Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. Az Elnökség ülései nyilvánosak, az ülések csak azon része lehet zárt, amely a személyiségi jogok, vagy üzleti titok védelmét szolgálja.
Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről − az előterjesztések megküldésével − legalább öt nappal korábban írásban értesítenie kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésén legalább három tagja, köztük az Elnök jelen van.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

2.2. Az Elnökség tagjai:
a) Elnök
b) Elnök-helyettes
c) Gazdasági felelős (pénztáros)
d) 2 fő Elnökségi tag
Az Elnökség tagjait a Közgyűlés négy évre választja.
Az Elnökségi tisztség megszűnik:
− halállal,
− mandátum lejártával,
− Közgyűlés által történő visszahívással,
− lemondással.
A választott tisztségviselő lemondhat megbízatásának lejárta előtt is, de elhatározását köteles legalább 30 nappal előbb az Elnökségnek írásban bejelenteni.
Az Elnökség tagjának visszahívására kerülhet sor,
− ha jelen okiratban meghatározott feladatait nem látja el,
− ha vele szemben a tag kizárására vonatkozó szabályokat alkalmazni lehet, vagy
− mint vezető tisztségviselő a meghatározott személyi feltételeknek már nem felel meg.
Elnökségi tisztség esetében történő visszahívásról a Közgyűlés többségi szavazással dönt.

2.3. Az Elnökség feladatai:
- az egyesületi vagyon kezelése;
- az egyesület szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
- a vezetőség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
- részvétel a közgyűlésen és a válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
- a tagság nyilvántartása;
- az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
- az egyesületet érintő megszűnési ok mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele;
- a tagfelvételről való döntés;
− végrehajtja a Közgyűlés határozatait és irányítja az Egyesület feladatszerű működését;
− kidolgozza és végrehajtja az Egyesület éves munkatervét, elkészíti az éves költségvetés, valamint az éves közhasznúsági jelentés tervezetét;
− előkészíti a Közgyűlés elé kerülő határozatokat,
− a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével az Egyesületet érintő bármely kérdésben határozatot hoz, intézkedik;
− összehívja a rendes és rendkívüli Közgyűlést, meghatározza az ülések helyét, idejét és tárgysorozatát;
− az Egyesület szervei által felvetett kérdéseket – javaslatával együtt – a Közgyűlés elé terjeszti állásfoglalás, illetőleg a szükséges intézkedés megtétele végett;
− továbbítja a tagok kezdeményezéseit – javaslatával együtt – a Közgyűlés elé olyan esetekben, amelyekben a Közgyűlés állásfoglalása, illetőleg határozat meghozatala szükséges; egyéb esetekben a kezdeményezésről az Ellenőrző Bizottság nyilvánít véleményt és hoz határozatot;
− dönt mindazon operatív és gazdálkodási kérdésben, amely a Közgyűlés döntését nem igényli.

3. Ellenőrző Bizottság:
Az Ellenőrző Bizottság elnökét és két tagját a Közgyűlés négy évre választja. A Bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az Elnökség tagjai.

3.1. A Bizottság hatásköre:
− az Egyesület törvényes és Alapszabálynak megfelelő működésének ellenőrzése;
− az Egyesület szervei határozatainak és azok végrehajtásának ellenőrzése;
− az Egyesület tisztségviselői tevékenységének ellenőrzése.
A Bizottság elbírálja az Elnökség határozatai ellen emelt panaszt, mely határozatairól az Elnökséget haladéktalanul értesíti.

3.2. A Bizottság működése:
Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze az ülést megelőző legalább 5 nappal kiküldött napirendi pontokat tartalmazó meghívóval.
Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha ülésén legalább két tagja, köztük a bizottság elnöke jelen van.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Ellenőrző Bizottság ülései nem nyilvánosak, azokon a bizottság tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen.
A Bizottság a tevékenységéről, észrevételeiről jelentést készít az Elnökség számára, egyidejűleg intézkedés megtételét indítványozhatja. Az intézkedési javaslatának elutasítása esetén jogosult a Közgyűlés rendkívüli összehívására.
A Bizottság beszámol az éves rendes Közgyűlésnek.
A Bizottság a Közgyűlés összehívását kezdeményezheti, ha az ellenőrzése során olyan tényt, állapotot vagy mulasztást tapasztal, amely súlyosan veszélyezteti az Egyesület törvényes vagy alapszabályszerű működését.
Amennyiben a Közgyűlés, az Elnökség, vagy az arra jogosult szerva törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet ( Pest Megyei Főügyészséget)
Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai az Egyesület irataiba betekinthetnek, minden tisztségviselő, tag kérésükre köteles a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni.
Az Ellenőrző Bizottság elnöke az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
Az Ellenőrző Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, ill. a döntést támogatók és az ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatot nyilvántartó okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között Iratok tárában megőrizni.

4. Számvizsgáló Bizottság:
A háromtagú Számvizsgáló Bizottság elnökét és további két tagját a Közgyűlés választja meg négy évre. A Bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az Elnökség tagjai.

4.1. A Bizottság hatásköre:
− az Egyesület költségvetés szerinti gazdálkodás ellenőrzése;
− a gazdasági felelős (pénztáros) tevékenységének ellenőrzése;
− a gazdasági felelős által elkészített éves költségvetés tervezetét, a zárszámadást és a vagyonmérleget észrevételezi és ezekről tájékoztatja az Elnökséget;
− félévenként a pénz- és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet ellenőrzi;
− a pénzforgalomtól függő gyakorisággal a házi pénztári forgalmat (bizonylatokat, számadásokat) ellenőrzi;
− lehetőség szerint részt vesz az Egyesület gazdasági és vállalkozási tevékenységének előkészítésében.

4.2. A Bizottság működése:
A Számvizsgáló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A Számvizsgáló Bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. A Számvizsgáló Bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze az ülést megelőző legalább 5 nappal kiküldött, a napirendi pontokat tartalmazó meghívóval.
Az Számvizsgáló Bizottság határozatképes, ha ülésén legalább két tagja, köztük a bizottság elnöke jelen van.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Számvizsgáló Bizottság ülései nem nyilvánosak, azokon a bizottság tagjain kívül csak meghívott személyek lehetnek jelen.
A Bizottság a tevékenységéről, észrevételeiről jelentést készít az Elnökség számára; egyidejűleg intézkedés megtételét indítványozhatja. Az intézkedési javaslatának elutasítása esetén jogosult a Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására.
A Bizottság beszámol az éves rendes Közgyűlésnek.
A Bizottság az Elnökség, illetőleg a Közgyűlés összehívását kezdeményezheti, ha az ellenőrzése során olyan tényt, állapotot vagy mulasztást tapasztal, amely súlyosan veszélyezteti az Egyesület törvényes vagy alapszabályszerű működését.
A Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai az Egyesület irataiba betekinthetnek, minden tisztségviselő, tag a kérésükre köteles a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni.
A Számvizsgáló Bizottság elnöke az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
A Számvizsgáló Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, ill. a döntést támogatók és az ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatot nyilvántartó okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között Iratok tárában megőrizni.

Az Egyesület tisztségviselői:
1. Elnök:
Az egyesület elnökét a Közgyűlés választja meg 4 évre.
Az Egyesületet az Elnök képviseli, e körben önálló aláírási joga van. Az Egyesület képviseletével az Elnök esetenként bármelyik tagot megbízhatja, de a képviselet módját és terjedelmét minden esetben írásban kell rögzíteni.
Banki rendelkezést az Elnök a gazdasági felelős egyidejű aláírása mellett tehet meg.
Az Elnök – a tisztségét érintő tisztújító közgyűlés kivételével – vezeti a Közgyűléseket, valamint az Elnökség üléseit.
Eljárása során figyelemmel van a jogszabályok és az Alapszabály előírásaira.
Az Elnökség felhatalmazása alapján dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2. Gazdasági felelős (pénztáros):
Az Egyesület gazdasági felelőse (pénztárosa) olyan személy, aki pénzügyi gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.
A gazdasági felelős képviseleti joga az elnökkel együttes. A gazdasági felelős egyidejűleg nem lehet tagja a Számvizsgáló Bizottságnak.
A gazdasági felelős helyettesítéséről szükség esetén az Elnökség gondoskodik azzal, hogy amennyiben a gazdasági felelős előreláthatólag három hónapot meghaladóan nem tudja a feladatát ellátni, úgy kezdeményezi a Közgyűlés rendkívüli összehívását.

2.1. A pénztáros feladata:
− intézi az Egyesület pénz- és gazdasági ügyeit;
− az Egyesület vagyoni helyzetéről rendszeresen tájékoztatja az Egyesület Elnökét, illetőleg az Elnökségnek rendszeresen beszámol;
− előkészíti az utalványozásokat, vezeti a pénztárkönyvet, továbbá a tagdíj és egyéb gazdasági nyilvántartásokat; az ezekhez tartozó bizonylatokat megőrzi és az Egyesület irattárába elhelyezi;
− teljes anyagi felelősséggel kezeli a házi pénztárt, a készpénz csekkeket és az elszámolási utalványokat, szigorú számadási nyomtatványokat;
− elkészíteti az éves költségvetés tervezetét, a zárszámadást és a vagyonmérleget, melyeket a Számvizsgáló Bizottság elé terjeszt.

VII.
Az Egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület bevételei
Az Egyesület kiadásait a bevételeiből fedezi. Az egyesület bevételi forrásai:
− tagdíjak;
− pártoló tagok támogatásai, esetenkénti felajánlásai;
− egyéb forrásokból származó bevételek (támogatások, pályázatok útján kapott pénzek)
− a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek;
− vállalkozási tevékenységből befolyó összegek.
A tagdíj mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott feladataira, tevékenységére fordítja.
Az Egyesület szabályszerű gazdálkodásáért az Elnök felel.
A rendes Közgyűlések közötti időszakban az éves költségvetés keretein belüli módosítások jogát az Elnökség gyakorolja. Erről haladéktalanul köteles a Számvizsgáló Bizottságot tájékoztatni.
2. Az Egyesület kiadásai
− a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;
− egyesületi rendezvények költségei;
− az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, ráfordítások;
− egyéb, az Egyesület működésével szükségszerűen együtt járó kiadások, melyekről az Elnökség dönt;
− a NOE pénztárába befizetendő tagsági díj.
3. Vagyoni felelősség
Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak tagdíjat kötelesek az Egyesületnek fizetni, saját vagyonukkal az Egyesület tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak.
Ha az Egyesület Elnöksége utalványozási joggal rendelkező tagjai az Alapszabállyal ellentétes módon eljárva vétkesen kárt okoznak, az okozott kárért saját vagyonukkal felelnek.
4. Pénzforgalom, pénzkezelés
Az Egyesület pénzforgalma pénzintézetnél vezetett folyószámlán történik. A folyószámláról a pénz felvétele, a kiutalások az Elnökség utalványozási joggal felruházott két tagjának együttes aláírásával tehető meg.
A pénzkezelésről a “Házi pénztári szabályzat” rendelkezik.
Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozását rendezni, illetőleg a közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
5. Beszámoló, közhasznúsági jelentés
Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés kétharmados többségű döntése alapján történik.
Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások (az Egyesület által a cél szerinti tevékenység keretében nyújtott pénzbeli és/vagy nem pénzbeli szolgáltatás) kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A beszámolót - ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles - az OBH részére kell megküldeni. Az elektronikus úton küldött beszámoló közzétételére az országos névjegyzékben, napi feltöltéssel kerül sor. A papír alapon megküldött beszámoló elektronizálására és az országos névjegyzékbe történő feltöltésére az OBH-nak 20 munkanap áll rendelkezésére.
Az Egyesület egyetlen szervének döntése vagy határozata sem lehet ellentétben a Közgyűlés határozatával, kivéve, ha azt az Alapszabály kifejezetten megengedi.

VIII.
Összeférhetetlenségi szabályok
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
A legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek közeli hozzátartozója, tehát a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet az Ellenőrző Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság elnöke, illetőleg tagja az a személy, aki
c) az Elnökség elnöke vagy tagja;
d) aki az Egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;
e) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
f) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjainak a tagsági viszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IX.
Tájékoztatás, nyilvánosság
1. Az Iratok Tára
Az Egyesület nyilvántartást vezet (Iratok Tára), amelyből kitűnik az Egyesület szervei döntésének időpontja, tartalma és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyveket és a nyilvántartásokat, mint a határozatokat nyilvántartó okiratokat, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között Iratok Tárában megőrizni.
Az Iratok Tára az egyesület székhelyén található.
Az Egyesület legfőbb szerve, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerve döntéseit írásba foglalják, az érintettekkel postai úton levélben közlik, ezek bekerülnek az Iratok Tárába.
Az egyesület tagjai, valamint − az Elnökség bármely tagjával történt előzetes egyeztetés után, az Egyesület székhelyén − bármely érdeklődő az Iratok Tárába betekinthet, illetőleg arról saját költségére másolatot készíthet. Az Elnökség a tagok és az érdeklődők kérésének 15 napon belül köteles eleget tenni.
Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe – mely része az Iratok Tárának – a tagok és minden más érdeklődő betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesület működésével kapcsolatos egyéb iratokat szintén az Iratok Tárába kell elhelyezni.
2. Az Egyesület működésének nyilvánossága
Az Egyesület gondoskodik arról, hogy mind tagjai, mind azok, akik az Egyesületnek nem tagjai, megismerhessék szolgáltatásait, azok igénybevételi módját, tájékozódhassanak az Egyesület működéséről.
Az Egyesület az Alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait − sajtó útján is közzéteheti. Az Egyesület a tagokat és az Egyesület iránt érdeklődőket az Egyesület legfőbb szervének, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szervének döntéseiről, beszámolóiról az egyesület honlapján (www.pilisilen.hu) tájékoztatja.

X.
Az Egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnik, ha:
a) tagok kimondják megszűnését;
b) az arra jogosult szerv megszünteti;
c) az egyesület megvalósította céljait, vagy a cél megvalósítása lehetetlenné vált;
d) az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

XI.
Záró rendelkezések
A jelen Alapszabályról a Polgári Törvénykönyvről a 2013. évi V. törvény, az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezik.
Az Alapszabály módosítást a Közgyűlés a 2/2015. (II.02.) számú PNKE határozatával hagyta jóvá, a módosított részek dőlt betűvel kerültek jelölésre.

Pilisszentiván, 2020.06.10